Az Üllői út mellett, a Ludovika tér és az Orczy-kert sarkán immár a tizenkettedik évadját kezdi a Bárka Színház. Alaposan megtépázták a környéket a történelem viharai, mielőtt a kultúra egyik szigetévé vált.

Báró Orczy Lőrinc 1783-ban vette meg a mai Üllői út mentén elterülő nagy majorságot, amelynek egy része később Orczy-kertként közkedvelt családi szórakozóhely volt. A terület másik részén a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia felállításáról 1808-ban döntött az Országgyűlés. Nevét Habsburg-Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc harmadik feleségéről kapta, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel az építésére. Közadakozás és egyes hazafiak alapítványából – például gróf Buttler János 126 ezer forintjából – tekintélyes összeg gyűl össze, és József nádor 1831-ben letette az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította volna, de hiába, az intézmény 1836-ban, Pollack Mihály tervei alapján klasszicista stílusban, monumentális főépülettel és fedett lovardával felépült. A Ludovika Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg, és a katonai felsőoktatás intézménye az 1945 előtti Magyarországon. A II. világháború után megszűnt a Ludovika, helyére 1946-ban a Kossuth Akadémia költözött be két évre, és ezzel odébb állt a katonaság,

Múzeum és színház

Telt-múlt az idő, az Orczy-kert és a Ludovika épülete amortizálódott egészen addig, amíg 1962-ben a kert egy részén megnyílt az Asztalos János Ifjúsági Park. Sajátos intézmény, mert a kilencvenes évek előtt a nagyközönség elől lezárták, csupán szervezett iskolai foglalkozásokra használták, úttörő pajtások és lelkes KISZ-tagok tartottak szocializmust építő foglalkozásokat. Beszervesült a parkba a Kreutz Róbert Úttörőház és a Józsefvárosi Sportegyesület. 1989-ben, a rendszerváltáskor ez mind illa berek, nádak, erek, és ekkor jön létre az Orczy-kert egységes intézményként. 1995 környékén Halloween-partitól, Másfél-, Korai Öröm-, Topó- és egyéb koncerttől hangos a környék.

Terepszínesítő kultúrelemként 1958-ban nyílt meg a volt Ludovika egyik részén az Alfa mozi. Noha a hatalmas belső méretek (30x65 méteres alapterület és 18 méteres magasság) nem adtak igazi mozihangulatot, hamar népszerű lett, és ezer feletti befogadóképessége mellett is többnyire teltházas vetítései voltak. 1990-ig működött, majd 1992 májusában tűz ütött ki az épületben, és volt Alfa, nincs Alfa. 1996-ban a leégett filmszínház és a hajdani lovarda nagyszerűen helyreállított tereiben nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeum.

1995-ben járunk, amikor Csányi János egy alkalmi társulattal megrendezi Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát. A produkció számtalan díjat nyer, szinte kultuszelőadássá válik. A szereplők: Börcsök Enikő, Udvaros Dorottya, Kulka János, Szabó Győző, Fekete Ernő, Scherer Péter, Mucsi Zoltán.  Csányi és a színészek többsége ezután elhatározta: társulatot hoz létre a régi Ludovika romjain épülő színházban. A Bárka Színház építészeti remekmű 340 millió forintért. Épületét Nagy Bálint és Arnóti Judit tervezte, belső tereit Magyari Éva. A Józsefvárosi Önkormányzat 150 millió forinttal, jó szándékával és akaratával támogatta az építkezést, a többit szponzorok adták össze.

Cseh Tamás terem

Az első bemutató 1996-ban a Szentivánéji álom. 1997-ben beindul a színházi munka, az első évad előadásai a 400 négyzetméteres csarnokban zajlanak. 1998-ban a társulat próba- és játszóhelyeket bérel, közben felújítják és átalakítják az épületet. 1999 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök és Törőcsik Mari nyitotta meg az új Bárkát, amelyben négy játszóhely van: Vívóterem (250 férőhely), Stúdió (110 férőhely), Kávézó (80 férőhely), Amfiteátrum (400 férőhely). 1997 és 2005 között Csányi János vezetése alatt számos fontos előadás születik a Bárkában, köztük: Díszelőadás, Titanic vízirevű, Lila ákác, Mulatság, Cseresznyéskert, Tótferi, Versekkel kártyázó szép hölgyek, Igazi levél nővéremnek, Előhívás, Hat szereplő szerzőt keres, Hazatérés, A Pál utcai fiúk, Theomachia, Ilja próféta, Stuart Mária, Empedoklész, Hamlet… Társulati tagként vagy vendégként olyan színészek játszottak bennük, mint Udvaros Dorottya, Lázár Kati, Gazsó György, Mucsi Zoltán, Balázs Zoltán, Garas Dezső, Sinkó László, Kovács Lajos, Cseh Tamás, Mezei Kinga, Gyabronka József, Kaszás Gergő, Börcsök Enikő, Szikszai Rémusz…

2006–2008 között Alföldi Róbert vezette a Bárkát, 2008. március 1-jétől pedig Seress Zoltán a direktor. Közben 2010-ben a Vívóterem a Cseh Tamás terem nevet kapta.

A színház állandó színésztársulata 17 fős. A művészi állományhoz sorolható még a Bárka Műhely (író, rendező, dramaturg, szerkesztő, zeneszerző, tervező, filmrendező) is. Seress Zoltán így emlékszik vissza a startoló koncepcióra:

– Az első bemutatóhoz Juha Siltanen–Jorma Uotinen Piaf, Piaf című előadásának különös világához szeretem volna mérni, és köré lerakni a színház későbbi alapjait, a Jorma-féle színházcsinálást megvalósítani. Nyilván az első évadban ebből képtelenség ötöt-hatot bemutatni. A folyamatban időnként felbukkant, de később kisiklott, mert Jormával nem tudtam felvenni a kapcsolatot – meséli. – Semmihez nem hasonlítható Jorma színházcsinálása, de például Howard Barker Victoryja is nagyon erős társulati munkára koncentráló koncepció, minden résztvevőnek el kell jutnia improvizációval olyan feladatokhoz, amelyek helyenként próbára teszik az ember tűrőképességét, felkészültségét, és szembesítik hiányosságaival.

Igazgató szempontból a legfontosabb a belső rend.

– Sok kompromisszumot kellett kötnöm, amit nem szívesen tettem. Meglehet, vannak nálam bátrabb emberek, akik jobban mennek a falnak fejjel… Működik az előadóművészi törtvény, azt is számba kellett venni – helyez képbe Seress Zoltán.

A cikk folytatása magazinunkban olvasható.

SZÖVEG: VÁCZY ANDRÁS, FOTÓ: DIÓSI IMRE