Szabó István ismét az érzelmekkel játszik

Évek óta várjuk Szabó István új filmjét. A Rokonok után újra egy magyar klasszikust vitt vászonra, Szabó Magda Az ajtó című regényét. A díjnyertes íráshoz világhírű csapat is dukált: a főszerepet Helen Mirren játssza, az operatőr pedig Ragályi Elemér volt.

A Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényén alapuló film egy írónő és furcsa házvezetőnője, Emerenc ellentmondásos kapcsolatáról szól. Az ajtó jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy harminchat nyelvre lefordították, és ezért a műért kapta meg az írónő Franciaországban a rangosFemina-díjat, Olaszországban pedig a Mondello-díjat. Ahogy halad előre a történet, úgy válik le Emerencről a ridegségmáza, és derül ki, hogy ez a nő egy önfeláldozó, mindig másokért élő és cselekvő ember.

Szabó István többször is beszélt Szabó Magdával arról, hogy filmre vinné valamelyik könyvét, de mielőtt a konkrét művet kiválasztották volna, az írónő sajnos elhunyt. A film pénzügyi hátterének megteremtése három évet vett igénybe, a teljes költségvetés mintegy hatmillióeuró. A jeleneteket Németországban és Magyarországonforgatták. Olyan helyszíneket kerestek, amelyekmegfelelnek a regény ténybeli szerkezetének, így egyesjeleneteket Budapest II. kerületében, a Lotz Károly utcában, SzabóMagda egykori otthonához közel vettek fel.

– Szabó Magda gyönyörű könyveket írt – mondta Szabó István. – Úgy érzem, Az ajtó a gyönyörű könyvei közül is kiemelkedő remekmű. Remélem, a színészek, akik a műről ugyanígy gondolkodnak, tudnak olyan testet és lelket adni Szabó Magda alakjainak, ami a nézőket is meghódítja.

Az 1987-ben megjelent regény személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható. A rendező számára a regénybeli ajtónem csupán a bizalom egyik metaforája. Ez a történet arról is szól, hogy bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni.

Az ajtó önéletrajzi ihletésű regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, férjét pedig Tibornak. A film két erős személyiség kapcsolatárólszól, akik mindenáron befolyással akarnak lenniegymás életére. Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonló ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film. Emerenc lenyűgözőszemélyiség, az a fajta, akinek megadatott büntetlenülszeretni és meghalni. Gürcöl, súrol, havat söpör, segít az éhezőkön, elveszett gyerekeket és kóbor kutyákat gyűjt, de mindvégig szenved érthetetlenmagányától, mert nem akarmásokat zavarni. Kizárólagsaját törvényeinek engedelmeskedik, vég nélküli csatát vív a világgal. Szeretete és ragaszkodása már-már zsarnokivá válik. Az írónő természetesen a hatása alatt áll, és félelemmeltölti el a tökéletes jóság és tiszta emberség rettenete. A házvezetőnő és a ház asszonyának kapcsolata viharos: a sírástkiabálás követi, egyikük sem meri bevallani, milyen közelkerültek egymáshoz. A címadó ajtó kulcsát Emerenc az írónő felé nyújtja, ő az egyetlen, aki beléphet elzárt világába, a mély titkokat rejtő otthonába. De mit kezd ezzel a kulccsalMagda, amikor Emerenc bajba kerül? Hagyja-e meghalni a meghalni vágyó idős asszonyt? Kétségek gyötrik, harcol önmagával és a félelmeivel…

A cikk folytatása magazinunkban olvasható.

SZÖVEG: ZOLTÁNTAMÁS, FOTÓ: MOKÉP