Ifj. Jászai László szerint a rossz szinkron megöli a filmet

Az utóbbi években szabadúszó színművészt a szolnoki Szigligeti Színházban vagy a budapesti Újszínházban láthatja a közönség, ám jellegzetes orgánumát, hangját naponta hallhatjuk egy-egy jól sikerült szinkronmunkájában, még ha az utóbbi időben ritkábban is hívják a stúdiók. Ifjabb Jászai László főiskolás kora óta kölcsönzi a hangját neves külföldi színészeknek.

Csőre Gábort gyakran mérgelődő, ordibáló figurára hívják, pedig már nagyon vigyáznia kell a hangszálaira

A Vígszínház művészét nehéz volt elcsípni, hiszen elképesztően sokat dolgozik, és nemcsak anyaszínházában, hanem szinkron- és tévéstúdiókban is jelentős időt tölt munkával. A kétgyermekes családapa hangját naponta hallhatjuk valamelyik csatornán, a Vígben pedig több színdarabban is láthatjuk. Csőre Gábort sokat használják, ami egy színésznek mindig jó dolog.

Kovács Istvánt sokáig beskatulyázták a szépfiú szerepbe, ezért örült, ha negatív karaktert játszhatott

Szerencsére sok az ismétlés a tévécsatornákon, így szinte nem telhet el úgy nap, hogy ne hallanánk Kovács István összetéveszthetetlenül kellemes orgánumát valamelyik filmben. 1966-ban diplomázott a Színművészeti Főiskolán, és a színészmesterség színpadon, filmen, tévéjátékokban való gyakorlása mellett az elmúlt bő négy évtizedben rengeteg időt töltött szinkronstúdiók mikrofonja mögött is.

Végh Ferenc szavalóversenyen tűnt fel, majd közel húszéves színpadi rutinnal vágott bele a szinkronizálásba

Két évtizede még kizárólag a világot jelentő deszkákat taposta, a Győri Nemzeti Színház művészeként sok éven láthatta Végh Ferencet színpadon a közönség. Ám egy idő után nem tudott megélni színházi fizetéséből, és 1991-ben sorsfordító döntést kellett hoznia: véglegesen mikrofonra váltott, vagyis azóta nap mint nap szinkronstúdiókba jár dolgozni. Hangját játék- és rajzfilmekben, reklámokban és ismeretterjesztő filmekben is hallhatjuk.