Jókai darabjával nyitott 1896. május elsején

A Vígszínház létrehozása korszakhatár a magyar színháztörténetben. Megteremtése nyomán átalakult a színház társadalmi és művelődéspolitikai szerepe: a Vígszínház a polgári Magyarország és a színművészet szellemiségének jelképévé vált.

Az Üllői út mellett, a Ludovika tér és az Orczy-kert sarkán immár a tizenkettedik évadját kezdi a Bárka Színház. Alaposan megtépázták a környéket a történelem viharai, mielőtt a kultúra egyik szigetévé vált.

Még állandó játszóhely sem volt, amikor már előadást tartottak a szigeten

Nyáron bezárnak a kőszínházak, az őszi szezonnyitóig üresen ásít színpad és nézőtér. Viszont az ég szabad ege alatt, nyáralkonyi hűsben több fővárosi szabadtéri játszóhely várja a közönséget. Egyik ékkő a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, az egyetlen, amely műemlék víztorony tövében működik.

Újjászületett a mostoha sorsú játszóhely

Kalandos történetű színház húzódik meg a Józsefvárosban, a Kálvária téri, szecessziós sarokház aljában. Meglehetősen vegyes társadalmi összetételű, szociális helyzetű, színes szokásvilágú környezetben közvetíti a kultúrát kisebb-nagyobb kényszerszünetekkel majdnem száz éve. Egyik társulat a másik után lakta be, most úgy néz ki, megállapodott benne a Ruttkai Éva Színház.

1913. augusztus 13-án a Baross utca 127. (később Kálvária tér 6.) szám alatt Micsei F. György igazgatásával nyílt meg a Józsefvárosi Színpad. Igen ám, csakhogy akkoriban annyira rákattantak a fiatalok a némafilmekre, hogy a teátrum mindössze néhány előadást bírt ki, és még az alakulása évében átalakult mozivá.